Ferenc pápa ma szentté avatta a fatimai pásztorgyerekeket

Fatima 100

Ma, 2017. május 13-án épp száz éve, hogy először megjelent Szűz Mária Fatimában három pásztorgyereknek. Ferenc pápa kettejüket, Franciscot és Jacintat az évforduló napján szentté avatta. A Marto testvérek látták a Szűzanyát Fatimában – gyermekként börtönbe vetették őket, külön-külön meg is félemlítették őket, de mindhiába: még ezek hatására sem vonták vissza állításukat. Az évforduló alkalmából emlékezzünk meg a döbbenetes eseményekről!

Francisco és Jacinta Martó szentté avatásáról a bíborosi konzisztórium április 20-án adott hírt latinul íródott hirdetményében a Vatikánban. Francisco Marto Aljustrelben született 1908. június 11-én, s még tizenegy éves sem volt, mikor meghalt spanyolnáthában 1919. április 4-én Fatimában. Húga Jacinta 1910. március 11-én született, neki sem adatott hosszabb élet: 1920. február 20-án, szintén tízévesen hunyt el fertőző mellhártyagyulladásban.

A gyerekek a Közép- Portugáliai-hegyvidék elszigetelt felföldjén nőttek fel. Hagyományos vallási nevelést kaptak, de egy egyházellenes rendszerben éltek, amely még az ünnepnapokat is eltörölte, az egyházi intézményeket és rendeket feloszlatta. 1917. május 13-án kis nyájukat őrizték Fatima közelében. 10 éves unokatestvérük, Lúcia is velük volt. Nem jártak iskolába, Lúciának már egy éve a bárányokra kellett vigyáznia, miután alkoholista apja a nyolcfős család vagyonának egy jó részét elitta.

Jacinta és Francisco az idősebb Lúciához csapódott, s közösen terelték a kis nyájat. Délben, amikor szokás szerint a rózsafüzért imádkozták, hirtelen valami vakító fényességet láttak, amit villámnak véltek. Már menekülni akartak, mikor azon nyomban másodszor is villámlott, majd egy kis magyaltölgy fölött megpillantottak egy hölgyet, aki ragyogott, mint a nap, s kezében a rózsafüzért tartotta.

A hölgy gyakori imádkozásra buzdította a gyerekeket, majd hívta őket, hogy az elkövetkező öt hónapban mindig 13-án ugyanebben az órában jöjjenek el ugyanerre a helyre. És valóban: a hölgy megjelent nekik június, július, szeptember és október 13-án.

Augusztus 19-én a jelenés körülbelül 500 méterre a szülőfalujuktól történt Ajustrelnél, mert a gyerekek ekkor őrizetben voltak a körzeti felügyelő parancsára. A prefektus az akkori erősen antiklerikális sajtóban kitört vita hatására intézkedett így, s állíttatott ki elfogatóparancsot a gyermekekkel szemben. Börtönbe vetették, szétválasztották, sőt meg is félemlítették őket, de mindhiába: még ezek hatására sem vonták vissza állításukat.

Az utolsó jelenés alkalmával október 13-án, amikor 70 000 ember is jelen volt, azt mondta nekik a hölgy, hogy ő a Rózsafüzér Királynője, s hogy az emberek építsenek erre a helyre egy kápolnát. A jelenés után a jelenlevők mind láthatták a gyermekek által már júliusban és szeptemberben is ígért csodát: a nap egy ezüstkoronghoz vált hasonlóvá, szabad szemmel mindenféle nehézség nélkül rá lehetett nézni. Majd elkezdett forogni maga körül, mint egy tüzes kerék, s úgy tűnt, mint ami a földre akar zuhanni.

Három kinyilatkoztatást kaptak a gyerekek, amik közül az utolsó, mint Fatima titka még évtizedekig sok találgatásra adott okot. 1927-ben Visconde de Montelo álnéven foglalta össze a lisszaboni teológiaprofesszor Nunes Formigao egy írásában a fatimai Mária üzenetek jegyzőkönyvét. Otto Karrer svájci teológus az üzenetekről úgy vélte, hogy ez a gyermekek képzelete csupán az anyjuktól hallott történetek alapján, a La Salette-i (Franciao.) Mária-jelenésekről, ahol a Szűzanya 1846-ban szintén pásztorgyermekeknek jelent meg.

Francisco és Jacinta korai halála után Lúcia 1921-ben a Dorottya-nővérek Porto-i kollégiumába vonult, majd később a spanyol Tuy városában lakó nővérekhez költözött. Ezután még háromszor jelent meg neki a Szűzanya: 1925. december 10-én és 1926. február 15-én a pontevedrai konvent alkalmával Spanyolországban, valamint 1929. június 13-ról 14-re virradó éjszaka a tuyi konventben. A Szűzanya kérte a rózsafüzér gyakori imádkozására, gyónásra és szentáldozásra azon bűnök engeszteléséül, amelyekkel a szeplőtelen szívet sértették meg az emberek, majd kérte őt, hogy ajánlják fel Oroszországot a Szűzanya szeplőtelen szívének.

1948-ban Maria Lúcia Coimbraba ment, ahol kármelita szerzetesnővér lett Avilai Szent Teréz rendjében. Amikor VI. Pál 1967-ben a fatimai jelenések 50. évfordulója alkalmával Fatimába látogatott, Maria Lúcia vele ünnepelhetett, mint később II. János Pál pápa látogatásakor is 1982-ben.

XII. Pius 1942 valóra váltotta a fatimai Szűzanya kérését azzal, hogy az egész világot Szűz Mária Szeplőtelen Szívének szentelte. Két évvel később elrendelte, hogy az egész Katolikus Egyház augusztus 22-én a Szűzanya Szeplőtelen Szívét ünnepelje. Az 1950-es szentévben kihirdette Mária mennybevételének dogmáját.

Lúcia 2005-ben hunyt el 97 évesen a zárdában. Szentté avatási eljárása halála után – 2008-ban – a szokásosnál hamarabb (általában legalább öt évet várnak az illető halála után) kezdődött el. Az általa hátrahagyott titkok három részből állnak.

Az első titok az első világháború utáni újabb háborúkat jelzett előre.

A második abból áll, hogy Oroszország a kummunista-ateista forradalom után újra a kereszténységhez tér vissza.

A harmadik jóslatot Lúcia csak 1944-ben írta le. De kikötötte, hogy ezt legkorábban csak 1960-ban lehet nyilvánosságra hozni.

A dokumentumot 1957-ben lepecsételték Vatikánban. A pápák XII. Piusztól kezdve II. János Pál Pápáig mind elolvasták, de a tartalmát nem hozták nyilvánosságra. A nagy titoktartás miatt sokáig élt a gyanú, hogy szöveg valami borzalmas jövőképet vetít előre.

II. János Pál pápa a XXI. század beköszöntével elérkezettnek látta az időt a harmadik titok kihirdetésére is. Ezt a pásztorgyermekek – Jacinta és Francisco – boldoggá avatásán tette meg 2000. május 13-án Fatimában.

Ebben a jóslatban szimbolikus-látomásos úton volt megjósolva az Egyház XX. századi üldözése. A szöveg egy látomást is tartalmaz egy „fehérbe öltözött püspökről”, aki egy lövéstől esik össze. Lúcia nővér és II. János Pál pápa ezt az 1981. május 13-ai pápa elleni merénylet jóslatának nyilvánították.

A pásztorgyerekek boldoggá és szentté avatási eljárásában önmagukban a Mária-jelenések nem játszottak döntő szerepet. Sokkal inkább értékelte az egyház a példaértékű magatartásukat, ahogyan például a kilenc év körüli Francisco a halálos fenyegetések ellenére sem árulta el a kinyilatkoztatások titkát, amint arra a Madonna megkérte őket.

A mai szentté avatáshoz szükséges csoda egy hatéves brazil gyermekkel történt meg, aki 2013-ban kiesett a harmadik emeletről a járdára. Az esés következtében súlyos agykárosodást és zúzódásokat szerzett, de később teljesen felépült.

Forrás: http://www.kath.net/news/59386

Vatikánváros – Lisszabon (kath.net/KAP)

Fordította: Palásthy István László

Kép: http://www.206tours.com/tour36

 

Forrás: 777blog.hu