Augusztus 29-én, csütörtökön este 7 órakor szentmise lesz, majd azt követően gyógyító szentségimádás.
A szentmisét Varga János verbita atya mutatja be, és a szentségimádást is ő vezeti. Jelenleg Argentínában teljesít missziót. Kis időre hazalátogatott, és visszautazása előtt még bennünket is megörvendeztet látogatásával.
Kérjük a kedves híveket, minél többen jöjjenek el erre a kivételes alkalomra!
* * * * *
Magyar misszionárius az argentin őserdőben – interjú Varga János verbita szerzetessel
Varga János verbita atya 10 éve él Buenos Aires-től közel 1500 km-re Missiones tartományban az őserdőben, ahol plébániai szolgálatot lát el. A plébánia környékén meglehetősen sok szegény él, akiket a helyi Caritas-on keresztül ruhával és élelemmel támogat az egyház. A Caritas tevékenysége a plébániákhoz kötődik, amelyek önfenntartók. Elismeréssel szólt erről a működési módról, mert így a plébánia se külső megjelenésében, se belső formájában nem üt el a hívek életformájától és nem nyílik nagy szakadék a klérus és a hívek között.
Plébániájához 25 kápolna tartozik. A kápolnák ellátásával telik ideje nagy része. 50 km távolságra van a legtávolabbi és úgy van beosztva, hogy havonta egy-kettő illetve négy misét tudnak a misszionáriusok bemutatni.
Az interjúban beszámolt arról a reakcióról, amit Bergoglio bíboros pápává választása váltott ki Argentinában: örömteli döbbenet vett erőt az országon. Azóta az emberekben fellobbant a lelkesedés lángja, az egyházi élet megélénkült, a hitélet sokat javult. Növekedett a templomba járók száma.
Argentinában a világi hívek jobban elköteleződnek az egyház iránt, mint Magyarországon, aktívabb szerepet vállalnak. Javult az egyház megítélése a társadalomban a pápa megválasztása óta.
Misszionáriusként hivatásukkal válaszolnak Ferenc pápa felhívására, hogy ki kell lépni az egyház, a templomok falai közül és el kell indulni a lét perifériái felé.
Ez az argentin tapasztalat többek között olyan módon gazdagította életét, hogy más országok, kultúrák megismerésével szélesedett látóköre. Sokat jelent számára, hogy megismerhette az őserdőben élő embereket és azt, hogy hogyan élik hitüket, hogy mennyire nyitottak az Istenre, a természetfelettire, egymásra. Őszintén meglepte az a tény, hogy 10 év alatt nem találkozott egyetlen olyan emberrel sem, aki nem hisz Istenben.
A szöveg a következő oldalról származik